Főoldal Újdonságok Fórum
Liturgikus naptár
Vasárnapi gondolatok
Hétköznapi gondolatok
Szentek ünnepei
Irattár

dolgozoszoba[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
DOLGOZÓSZOBA

Évközi idő, 4. hét Hétfő

2006. január 30. - Hétfő

   Jézus  és  tanítványai  áthajóztak  a  Genezáreti-tó  keleti  partjára,  a
   gerázaiak földjére.  Amint Jézus  kiszállt a  hajóból, a  sírok felől  egy
   tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. A sírboltokban lakott,
   és még láncra verve sem  tudták féken tartani. Sokszor megbilincselték  és
   láncra verték, de a láncokat  eltépte, és a bilincseket összetörte.  Senki
   sem bírt  vele.  Éjjel-nappal a  sírboltokban  és a  hegyekben  tanyázott,
   folyton kiabált, és kövekkel ütötte-verte magát. Amint messziről  meglátta
   Jézust,  odafutott.  A  földre  vetette  magát  előtte,  és  hangosan  így
   kiáltott: "Mi bajod velem, Jézus, a magasságbéli Istennek Fia? Az  Istenre
   kérlek, ne  gyötörj!"  Jézus  ráparancsolt  ugyanis:  "Tisztátalan  lélek,
   takarodj ki ebből az emberből!" Erre Jézus megkérdezte tőle: "Mi a neved?" Azt válaszolta: "Légió a nevem, mert sokan vagyunk." Nagyon kérte  Jézust, hogy ne űzze el  őket arról a vidékről.  Akkor éppen egy nagy  sertéskonda legelészett ott a hegyoldalban. A tisztátalan lelkek azt kérték  Jézustól: "Küldj minket a sertésekbe, hogy megszálljuk azokat!" Jézus  beleegyezett. Akkor a tisztátalan lelkek kimentek az emberből, és megszállták a  mintegy kétezer sertésből álló kondát. A sertések a hegyoldalból a tóba  rohantak, és a vízbe fúltak.  Őrzőik erre elfutottak, hírét  vitték a városba meg  a tanyákra. Az emberek kitódultak, hogy megnézzék, mi történt. Jézushoz érve látták, hogy az,  akit az  imént még  egy légió  tartott megszállva,  most felöltözve, ép ésszel ül előttük. Erre megdöbbentek. A szemtanúk elmondták nekik, hogy mi történt  a megszállottal és  a sertésekkel. Ekkor  kérlelni kezdték Jézust, hogy távozzék a határukból. Amikor Jézus hajóra szállt, az imént még megszállott kérte,  hogy vele mehessen.  Ő azonban nem  engedte, hanem így szólt hozzá: "Menj haza tieidhez, és mondd el nekik, hogy milyen nagy dolgot művelt az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!" Az el is  ment, és Dekápolisz környékén elhíresztelte, hogy  milyen nagy dolgot tett  vele
   Jézus. Ezen mindenki elcsodálkozott.
   Mk 5,1-20

   Elmélkedés:

   Egy gonosz lélektől megszállt ember gyógyulásáról szólt a mai  evangéliumi
   rész. A történet arról  árulkodik, hogy a  gonosz lelkek felismerik  Jézus
   személyében az Isten Fiát. A gonosz lelkek az emberektől nem félnek,  mert tudják, hogy senki  sem tudja  legyőzni őket, de  Jézustól tartanak,  mert tudják, hogy isteni hatalommal rendelkezik, amellyel szemben alulmaradnak. Jézus úgy tesz csodát, hogy megszabadítja az embert, és közben nem  bánja, ha a sertések odavesznek, mert  számára fontosabb egy ember megmentése.  A városlakók, akik sajnálják  állataikat, erre azt  kérik tőle, hogy  inkább távozzon vidékükről. Micsoda emberi kicsinyesség,  önzés és földhözragadtság!  Persze, ha  őket kellett volna megszabadítani a rossztól, akkor valószínűleg nem  sajnálták volna az állatokat.
   Sokszor nagyon nehéz kilépnünk a saját világunkból, nehéz áldozatot  hozni és lemondani.  De sose  fogunk előbbre  jutni lelkiekben,  ha nem  vagyunk készek  feladni   önző  kényelmünket,   és   nem  engedjük,   hogy   Isten megszabadítson    minket    rossz    tulajdonságainktól    és    helytelen
   ragaszkodásainktól, amelyek gonosz lélekként fogva tartanak minket.  Isten Fia képes  megszabadítani  minket!  Üdvösségünk  minden  másnál  fontosabb számára. (his)

   Imádság:

   Nem tudom, hogy milyen  megpróbáltatások és nehézségek  várnak ma rám,  de azt tudom, hogy minden  a Te akaratodból történik  Uram, s ez elég  nekem. Kérlek, adj  erőt, türelmet  és alázatot,  hogy a  rám váró  nehézségekkel szeretetedhez méltón  nézhessek szembe,  s így  áldozatomat  egyesíthessem  Szent Fiad Krisztusi áldozatával. Ámen
 

 


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség