Főoldal Újdonságok Fórum
Liturgikus naptár
Vasárnapi gondolatok
Hétköznapi gondolatok
Szentek ünnepei
Irattár

dolgozoszoba[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
DOLGOZÓSZOBA

Nagyböjti idő, B év, Nagypéntek

SZENTMISEKOMMENTÁR

Bevonulás előtt

Kedves Testvérek!

Urunk kínszenvedésének és halálának napján nincsen szentmise. A mai napon a keresztáldozatra, az Újszövetség egyetlen áldozatára emlékezünk. Ma nem az öröm, kerül előtérbe, hanem az a drága ár, amivel megszerezte nekünk az üdvösséget. Ezért hallgatnak a harangok, ezért ölt piros színt a liturgia.

A mai nap szertartása erőteljes, a lényegre figyelmeztető jelképeket használ. A csendes bevonulás után a pap arcra borul a nyitott, kifosztott tabernákulum előtt. A hódolatnak, a mindenek felett álló tiszteletnek a jeleként, miközben valamennyien letérdelünk. A szertartás elején elmarad a keresztvetés, nincsen köszöntés sem. Egy rövid könyörgésben Isten irgalmasságáért folyamodunk.

A bevezető könyörgés után

Izajás próféta könyvéből elhangzó részletben a szenvedő szolgaként látjuk Jézust, aki dicstelen volt, aki nem volt sem szép sem vonzó, aki a mi betegségeinket viselte, akit a mi bűneinkért szúrtak át, és ezáltal szerzett nekünk gyógyulást a bűnből, miközben nem fogyott ki az imádság az ajkáról. A zsidókhoz írt levél részletében arra az Isten Fiára tekintünk fel, aki a szenvedésből tanulta az engedelmességet. A szenvedéstörténetet, a Passiót Szent János evangéliuma szerint idézzük fel.

A Passio után

Az Egyház ma egyetemesen, minden emberre, - hitre-fajra-világnézetre való tekintet nélkül - kéri a megvátás művének kiáradását az egyetemes könyörgésekben. Külön is imádkozunk a zsidókért, a nemhívőkért, a világ vezetőiért és a szenvedőkért. Most mi is ott állunk a Golgotán és kéréseinket a meghalt Megváltó elé tárjuk.

Az utolsó könyörgés után

A kereszt leleplezése és a kereszt előtti hódolat áll ma a felajánlás és az átváltoztatás helyén. Az utolsó vacsora szavai "ez az én testem, ez az én vérem" Nagypénteken a teljes odaadottságban teljesedtek be. Golgota keresztjére tekintünk fel. Arra a keresztre, ami egy megalázó, büntető kivégzés eszköze volt. Krisztus világot megváltó győzelmi jelévé vált. A háromszori felszólítás és a válaszok segítenek, hogy valóban a Keresztrefeszített elé tudjunk térdelni és hittel tekinteni bűneink Megváltójára. A kereszt előtti hódolatra az asszisztencia után majd egyesével járulhatunk. Mindenki szeretetének alkalmas kifejező jelével - térdhajtással, érintéssel, vagy csókkal - hódolhat a kereszt előtt.

A kereszthódolat után

A liturgia a Miatyánk imádságával és szentáldozással folytatódik. Majd a pap az asszisztenciával együtt a Szentsírhoz vonul, ahol az oltár trónusára helyezi a Szentséget. A fehér fátyol emlékeztet arra a halotti lepelre, amelybe Jézus testét burkolták.

Áldozás után

Nagypéntek hozta el számunkra a szentségeket, hozta el bűneink bocsánatát. Igy ír erről Aranyszájú Szent János IV. szd-i egyházatya : "Jézus meghalt, de még a kereszten függött, odalépett egy katona és lándzsával átdöfte oldalát, és abból víz és vér folyt ki. Az egyik a keresztség jelképe, a másik az Eucharisztiáé. Szentséges templomának falába rést ütött, én pedig drága kincset fedeztem fel ott. Krisztus tehát tulajdon oldalából építette az egyházat." Ma az áldást a zárókönyörgés helyettesíti. Nagypéntek és Nagyszombat számunkra a belső csend, az elmélkedés és a halott Jézus melletti virrasztás napjai. Legyen ez az esztendő egyetlen olyan napja melyet együtt ünneplünk a választott zsidó néppel: a nyugalom, a várakozás napja.


LITURGIKUS-NAPTÁR

Fülöp Ákos atya (liturgikus naptár) - Bárdosi Éva (hívek könyörgése)

    • Iz 52, 13-53,12 Nézzétek, szolgám diadalmaskodik!
      Zsid 4, 14-16; 5, 7-9 Hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt.
      Jn 18, 1-19,42 Beteljesedett!
    • Jézus halálának a napja, szigorú böjti nap. Ezen a napon az Egyház nem mutat be szentmisét. Szentségeket nem szolgáltat ki, kivétel a bűnbocsánat szentsége és a betegek ellátása. Alkalmas időben a keresztúti ájtatosságot végezzük.
    • Az Úr szenvedésének ünneplése
      Bevonulás - leborulás az oltár előtt - könyörgés
      I. Igeliturgia: János passió a középpontban homília. Egyetemes könyörgések - az egész világért - 10 könyörgés
      II. Hódolat a szent kereszt előtt. Kereszt leleplezése. Hódolat a kereszt előtt - a liturgia csúcspontja
      III. szentáldozás. Elhozzák az oltáriszentséget az őrzési helyéről. Mi Atyánk elimádkozása - áldozás. A szertartás végén szentsírmegnyitás

ELMÉLKEDÉS

Forrás: Vasárnapi Kalauz - http://www.piar.hu/pazmany

O: A Megváltó a mi gonoszságainkért szenvedett.
S: Krisztus engedelmes volt a halálig. Ezzel üdvösséget szerzett mindazoknak, akik az Ő szavát követik.
E: Passió: Jézus Krisztus kínszenvedésének története.

"A szent húsvéti eseményben az Úr Krisztus megváltotta az embert, és tökéletes módon tisztelte Istent. Halálával legyőzte halálunkat, föltámadásával újjáteremtette az életet. Az Úr szenvedésének, halottaiból föltámadásának három napja ezért az egész egyházi év csúcspontja." (Római misekönyv)

I. rész: Az Ige Istentisztelete

Első olvasmányhoz / Iz 52,13-53,12
Az "Isten szolgájáról" szóló 4. ének Isten szavával kezdődik, és párbeszédben folytatódik a nép (népek) és a próféta között. Isten második megszólalása zárja az éneket. -- Ki hinné és értené, hogy Isten terve teljesült, hatalma kinyilvánult a Szolga szenvedésében? A szenvedés útja Izrael népének történetére és Jeremiás megpróbáltatásaira emlékeztet. De teljes értelmében csak azóta értjük meg e prófétai éneket, mióta Krisztusban minden beteljesedett. Ő a fájdalmak embere, Ő viselte mindnyájunk bűne terhét és Ő vezekelte le. Halála út volt a fölemelkedéshez, és nekünk üdvösséget, életet hozott.

Válaszos zsoltár / Zsolt 31(30),2 és 6.12-13.15-16.17 és 25
Panasz és bizalom

Szentleckéhez / Zsid 4,14-16;5,7-9
Jézusban oly főpapunk van, akiben bízhatunk. Egyedülálló méltóságának alapja, hogy Ő az Isten Fia. Egyben egy Ő közülünk! Megtanulta gyöngeségünket, velünk tud érezni! Bár bűntelen volt, bűneinket méltón törleszthette mint egy közülünk. Egy személyben Áldozat és áldozó Pap. És mert kereszthalála után Istennel közvetlen egyesült (mint ember is), -- emberi főpapunkként közbenjárhat értünk. (Zsid 7,1-10)

Passióhoz / Jn 18,1-19,42
A szenvedés-történet több merő közlésnél: értelmezés és üzenet is, nemcsak azt mondja, ami történt, hanem azt is: miért és mi végre történt. Szent János evangéliuma az előzőknél (l. Virágvasárnap) még tisztábban mutatja, hogy Jézus teljes tudattal, önként adta át magát a halálra. Fensőbbségesen áll vádlói és bírái elé. Senki el nem ragadhatja tőle életét, Ő maga adja át. János értesítése szerint épp azon órában hal meg, mikor a Templomban húsvéti áldozatul leölik a bárányokat. Ő az igazi húsvéti Bárány, Vérével fizet mindnyájunk megváltásáért. (Mt 26,3-27,61; Mk 14,26-15,47; Lk 22,39-23,56)

II. rész: Hódolat a Szent Kereszt előtt

III. rész: Szentáldozás

Szentségre várva
Ott állunk Jézus keresztjénél, mint Mária és János, tanúi vagyunk az Ő halál-áldozatának. "Valahányszor e Kenyeret eszitek, és e kelyhet isszátok, az Úr halálát hirdetitek, míg újra el nem jő." (1Kor 11,26)

Elmélkedés
Urunk kínszenvedéséről
Szeretet hű Szívednek mily nagy tőrt fölállít!
Emberért, hogy meghalnál; Téged arra lázít.
Tetszetős csalétke is szerelmeddel játszik:
lelkeket kapsz, végig ha elmégy: Keresztfáig!
Jól látod a horgot, cselt; nincs titok előtted.
Ám döfése, mély sebe nem bánt, meg se döbbent...
Sőt még inkább vonzó lett: adhatsz véle többet!
Mert csalétek: Áldozat! -- vonzza szeretőket!
Így énértem: nyomorért! -- csak mert úgy szerettél,
vad haláltól kíntövist, tudva, szívre vettél!

Áldozatként Atyádnak magad odavetvén
önvéredben mostál meg; hull szennyemre szent Vér!
Óh te ember! Krisztus szent-ajándéka kínját
mért nem hordod szem előtt, szívbe mért ne írnád!?
Azzal tépett hálót szét, rabló nép amit hányt,
azzal gazdagít Urad s árad minden kincs rád...
Tulajdon szent Testivel, ha lankadtál, éltet.
Csordult piros Véribe, szennytől megmos téged.
Végre édes hű Szíve tárul lándzsa-tépett!
hogy már észre vedd, szegény, hogy szeret-becézget...
Óh mily frissítő fürdőt, édes étket leltünk!
Méltón véve Téged -- menny-táró kulcsod nyerjük.

Kiket felüdítsz vele: -- egy munka se terhük!
"Egyhangúnak" únja bár szív, a gyáva, petyhüdt.
Gyáva lélek nemigen veszi föl, fontolja,
mért is tépte föl szívét Krisztus, elénk dobva!
Kereszt szárnya kitárva! -- S az néz unalomba':
hogy üdít, ont vért e Szív, s nyújtja, rád unszolja...
Valahányszor hívogatsz, fölpiroslik Véred:
jámbor lélek annyiszor Hozzád tapad, éled.
Mint a sólyom: éhesen piros húsod-véred'
nyeldesi... Sír boldogan! Csak Jézusból élhet!

(Szent Bonaventura himnusza)

+

Mi dolog ez, édes Üdvözítőm? Sírva, kiáltva, imádkozva, fejed hajtva adod ki lelkedet? Óh végtelen szeretet! Óh böcsülhetetlen kegyelmesség! Nem sirattad, Uram, nem sirattad magadat, hanem az én sok bűneimet; nem kesergetted kínszenvedéseidet, hanem az én gonoszságaimat. És mivel születésedben nem volt bölcsőd, életedben nem volt házad, halálod óráján sincsen inged; hanem ágyad a kemény keresztfa, vánkosid a vasszegek, függönyöd az egek. Semmi kedves könnyebbséget nem kerestél testednek; hanem csak Istenhez kiáltottál, csak könyörgöttél és fejed meghajtván, igaz engedelmességgel, az Isten akaratjára kibocsátád lelkedet. -- Ezt kell a keresztyén embernek halála óráján követni, életében keresni: nem a test kedvét, nem a világon kapdosni, hanem Istenhez folyamodni, bűnünk bocsánatját sírással Tőle kérni, az Ő szent akaratjához mindeneket alkalmazni. -- Én kemény szívem! Látod-é mint béestek szent szemei, megkékültek szép orcái, megmerevedtek hideg tetemi,... lábbal tapodtatik földre folyt szent Vére? Folyjatok én szemem könnyhullatási, ha vérrel folynak a Krisztus sebeinek forrási. (Pázmány: Nagypéntek 1. beszéd)


Forrás: www.katolikus.hu

A Kereszt diadala (Jn 18, 1-19, 42)

a) Törekedjünk arra, hogy túlemelkedjünk Jézus testi szenvedésének szemléletén, hogy jobban megértsük lelkének szenvedéseit. A halálküzdelmet, az elszakadást a földi élettől, a szenvedés kelyhét, amelyet egészen az aljáig kiivott. Lelki szenvedését a legnagyobb mértékben éli át, mert kendőzetlenül látja a bűn arculatát, szeretete pedig a legtisztább, a legmélyebb. Ezzel együtt szívét eltölti a nyugalom, a béke, a legtisztább öröm. Ezek az élmények nem állnak szembe egymással, nem rombolják le, hanem harmonikusan kiegészítik egymást. Az Atyára hagyatkozó szavak és az embereknek megbocsátást közvetítő szavak szeretetet fejeznek ki, ez tölti el Jézus lelkét.

b) Így emelhetjük ki Jézus halálának győzelmes és örömteli jellegét. A dicsőséget így nem kell a húsvét eseményének fenntartani: a feltámadás annyival több, hogy külsőleg is kifejezi a győzelmet. A győzelem azonban már halálában teljes értékű, mert Jézus halálát úgy éli meg, hogy magát odaadta, feláldozta. Benne Isten engesztelődött ki a világgal. (2Kor 5,19) Ez világítja meg a kereszt imádásának szertartását a fekete színek ellenére. Ez a mi tudományunk, a kereszt tudománya. Ezt helyezi szent Pál missziós működésének középpontjába. ,,Elhatároztam ugyanis, hogy nem akarok mást tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről.'' (1Kor 2,2) Ő a mi büszkeségünk, a reménységünk, de oktalanságunk is. Ez a hívő látás táplálja a mi erőfeszítésünket is, hogy Jézussal együtt vigyük a mi keresztünket, és segítsük testvéreinket is, hogy vigyék az övéket. Ugyanis bennük és bennünk Jézus folytatja szenvedését. Az ő győzelme már bennünk és bennük is győzelmeskedik, ha mi is szeretetből fogadjuk el szenvedésünket, szeretetből viseljük keresztünket.


Forrás: www.katolikus.hu

P. CANTALAMESSA NAGYPÉNTEKI HOMÍLIÁJA 2000.

P. Raniero Cantalamessa kapucinus, a Pápai Ház szónoka nagypénteki szentbeszédét egy olyan hírrel kezdte, amely két héttel ezelőtt járta be és rázta meg a világot: egy magán-kutatóintézet bejelentette, hogy befejezte az emberi szervezet genetikai feltérképezését. Azonosították az egyén valamennyi DNS szakaszát, azt a kétmilliárd gént, amely egy személy vegyi ABC-jét tartalmazza és amelybe bele van írva minden világra születő ember története. A hír tovább növelte azt az érzést, hogy az emberi fejlődés fordulópontjához, új és eddig elképzelhetetlen célpontokhoz érkeztünk mondotta P. Cantalamessa, utalva rá, hogy idén ez a tudományos felfedezés nyújt hátteret Urunk szenvedésének megünnepléséhez, a Nagy Jubileum Húsvétjához, amely az első az új évezredben. Húsvét kétezer éve szembesül a pillanat eseményeivel és helyzeteivel, és most is ezt teszi, soha nem hátrál meg. Nagypéntek szertartásai és szövegei változatlanul ismétlődnek egyik évről a másikra, de soha nem válnak úgymond "konzervdobozzá", hanem éppen ellenkezőleg, életben tartják Isten szavát. Mit mond számunkra a misztérium, amelyet most ünnepelünk? tette fel a kérdést a Pápai Ház szónoka.

"Amint Jézus az ecetet megízlelte, így szólt: 'Beteljesedett!' Minden beteljesedett. Ez a szó már önmagában megvilágítja a Kálvária egész misztériumát. Mi teljesedett be? Mindenekelőtt Jézus földi élete, az a mű, amelyet az Atya bízott rá, beteljesítette szeretetének legnagyobb bizonyítékát. Beteljesedtek a szenvedő szolgáról, a húsvéti Bárányról, az átszúrt oldalú ártatlanról szóló szentírási idézetek is. De nemcsak az Írásnak egyik vagy másik része teljesedett be, hanem az egész Ószövetség beteljesedett lényegét, tartalmát tekintve. Halálával a Bárány kinyitja a hét pecséttel lezárt könyvet, felfedi Isten tervének legvégső értelmét. A lap, amely a két szövetséget elválasztja egymástól, egyben össze is köti őket: egyiket a másikkal világítja meg. Semmit sem töröl el, mindent beteljesít. Az átváltoztatáskor is így történik: attól a pillanattól kezdve a kenyér már nem pusztán kenyér. Az Ószövetség is, Krisztus halálának pillanatától kezdve 'új és örök szövetséggé' válik: a betű Lélekké lesz. Krisztus húsvéti misztériuma Izrael történelmébe illeszkedik bele, de túlhaladja és végtelenül kitágítja azt. Nemcsak egyetlen nép, hanem rajta keresztül minden nép, minden ember elvárásait beteljesíti. Ebben áll egyedülálló nagysága, amiért a Kálvária az üdvtörténet legutolsó nagy hegye a Sínai-hegy, a Nyolc Boldogság hegye és a Tábor-hegy után."

Az emberek függetlenné akartak válni Istentől, de a gyűlölet és a halál rabjaivá váltak. Olyan helyzetben éltek, amelyben az Atya szeretete többé már nem lakhatott bennük. Hogy eljusson hozzájuk ebben a helyzetben, Isten Fia emberré lesz. Rettenetes módon szenved és erőszakos halált hal, hogy ettől a perctől kezdve az emberi szenvedést és halált is áthassa az Atya szeretete. Olyan sokan haltak meg Krisztus előtt és után, de soha senki sem csatlakozott szeretetével az Atyához olyan abszolút értékben, mint Ő. Ennek a gyermeki szeretetnek és engedelmes beleegyezésnek áldozatával Krisztus teljes mértékben felfordítja a halál értelmét, azt az igazi élet távlata felé irányítja. A halál többé már nem szakadék, hanem híd. Amikor az ember bűnbe esik, amikor meghal, azzal találkozik, aki teremtette. Megértjük Pál Isten győzelmes szeretetéről szóló himnuszát: "Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem jövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, mely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van."

Krisztus egy másik "térképet" tett teljessé: az emberi sors térképét. Ennek a sorsnak nemcsak a bűn és a halál két mélységét kutatta fel, hanem a kudarc, a vereség mélységét is. Hogyan festhetett a Kálvária azon a készület napja előtti első pénteken! Olyan színtér látképe, ahonnan sietve el akarják tüntetni a világra szóló kudarc nyomait. A Shofar hangja egyik percről a másikra megszólalhat, hogy hirdesse a pihenő ünnepnap kezdetét. Az Anya szeme láttára, arimateai József és emberei leveszik Jézust a keresztről, testét olajjal bekenik és lepedőbe csavarják, majd a sötétben hamar elviszik, síró nők kíséretében. A másik két keresztre feszített holttestét a katonák már kocsira dobták és elvitték, a Kálvária domb rövid időn belül ismét üres és csöndes lesz. Ezzel ér véget nagypéntek első liturgiája. De amióta a történelem legnagyobb veresége a legszebb, legtisztább győzelemmé változott, a kudarc is új értelmet nyert. Lehet olyan kiváltság, amelyben felfedezzük az élet igazi értelmét, a személy igazi nagyságát, az Atya kicsik és szegények iránti szeretetét. Nincs ellentmondás a tudósok és Krisztus térképe között. Mindkettő ugyanannak az épületnek két emelete, az egyik nem érvényteleníti a másikat. A hívek minden emberrel együtt örülnek a felfedezéseknek, amelyek célja, hogy megjavítsák a földi életkörülményeket. Magától Istentől kaptuk a parancsot: uraljátok a Földet. Ennek ellenére nem adhatjuk át magunkat a pillanat örömének. Az emberi élet terén a közelmúltban tett felfedezések kétértelmű és ellentmondásos fejlődés számára nyitnak utat. Új lehetőségeket jelentenek, amennyiben megismerhetjük sok betegség okát, és azokat meg is előlegeztük, de aggasztó erkölcsi kérdéseket támasztanak, amelyeket a tudomány leglelkesebb pártfogói sem rejtenek el. Az ember nem mond le könnyen arról, hogy Isten helyett mindent eldöntsön: ki szülessen meg és ki ne, milyen legyen a születendő lény hajszíne, hogy a többiről ne is beszéljünk. Már volt példa olyan esetre, amikor állásukból elbocsátottak embereket, mivel felfedezték, hogy génjeik között van olyan, amely súlyos betegséget fejleszthet ki. De még ha el is hinnénk, hogy most az emberiség okosan használja fel a felfedezést, elegendő lenne a boldogsághoz? Miért van akkor olyan sok öngyilkos még azok között is, akik szépek és gazdagok? Miért élünk, ha nem ismerjük az élet értelmét? Krisztus életével, halálával és feltámadásával felfedte az emberi élet legvégső értelmét. Ez pedig nem más, mint magába fogadni az Atya szeretetét és tovább adni azt testvéreink számára. A jubileumi évben minden erőnkkel kiáltsuk: nem mondhatunk le Krisztusról! Nem relativizálhatjuk megváltása nagyságát. Nem vonhatjuk ki alóla az emberiség múltjának, jelenének, jövőjének egyetlen részét sem. Egyszerűen nincs hozzá jogunk. Nem hagyhatjuk abba, hogy hirdessük az evangéliumot minden teremtmény számára. Komolyan kell vennünk a Jubileum mottóját: "Krisztus ugyanaz mindig, tegnap, ma és örökre." VR/MK

Gondolatébresztő képek:


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség