Főoldal Újdonságok Fórum Üzenetek Képeslapküldés Házirend
Kateketikai ötletek
Áldások, imádságok
Szentségek
Szilvarérum
Színdarabok
Humor
Énekek
Katekézisek
Versek
Előadások
Hittanóra - vázlat, ötletek
Történetek
Segédanyagok
Technikai segítség

Szertartáskönyvek

hittanterem[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
HITTANTEREM

A májusi litániák (Segédanyagok / Egyéb)
Bekerült: 2004.05.25. 13:28
Megnyitva: 5067. alkalommal


Általában minden templomban van litánia május havában, mert ez Mária-hava. Sok-sok prédikáció is elhangzik ilyenkor Mária tiszteletünkből fakadóan. Íme az egyik, ami Szegeden hangzott el és a témája is nagyon aktuális.

SZENTOLVASÓ KIRÁLYNÉJA

Krisztusban kedves testvérek!

A mai elmélkedésünk témája: Szentolvasó Királynéja. Első hallásra rögtön a fatimai Mária-jelenések jutnak eszembe. Az utolsó jelenésen 1917-ben Mária így mutatkozott be a látnokoknak.

A rózsafüzér minden szent életében kiemelkedő helyet foglal el. Ez a megszentelődés egyik hiteles útja. Nem véletlen, hogy II. János Pál pápa és még sok elődje is oly annyira ajánlja az imádkozását.
Szentatyánk egy élményét így fogalmazza: „A rózsafűzér elkísért engem örömben és próbatétekben egyaránt. Sok-sok gondomat bíztam rá és mindig bátorítást találtam benne.” Úgy gondolom, hogy ezt mi is bátran kimondhatjuk.
Ennek az imádságnak csodálatos az egyszerűsége és mélysége. Az Üdvözlégy szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus életének fő eseményei. Eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal az Ő Anyjának szívén keresztül. Tehát a rózsafüzér mondása nem más, mint Krisztus arcának szemlélése Máriával.
E szemlélődés közben az emberi élet főeseményei vonulnak el szemeink előtt: a gyermekkor, a felnőttkor, a szenvedés, a halál és a halál utáni eszkatológikus (dicsőséges) egyház és élet, mely a véget nem érő boldogságot adja, így segít minket felkészíteni az életre. Fel kell figyelnünk arra is, hogy a rózsafüzér a feszületre irányul: attól indul és ahhoz érkezik, ahogyan az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága.

VI. Pál pápa szavaival élve: „Ez az imádság nemcsak NEM ellenkezik a liturgiával, hanem segíti, hiszen jól bevezeti és visszhangozza azt, amikor hozzájárul ahhoz, hogy a liturgiát a bensőséges részesedés teljességében éljék át, és a mindennapi életben megteremjék gyümölcseit.”
Mária Fatimában a következőt kéri: „Imádkozzátok a rózsafüzért, hogy kieszközöljétek a békét”! Most ebben a békétlen, zűrzavarokkal teli világban különösen is kérnünk kell Istentől a béke ajándékát. Szentatyánk és elődei is úgy ajánlják a rózsafüzért, mint a békéért szóló imát. Fatimában maga a Szűzanya is ezt teszi. A rózsafüzér újrafelfedezése azt jelenti, hogy elmerülünk Krisztus misztériumának szemlélésében, aki „a mi békénk”, mert amint a Szentírásban azt olvassuk „a két népet eggyé tette és a közéjük emelt válaszfalat ledöntötte, tudniillik az ellenségeskedést” (Ef. 2,14).

Hasolnlóan imádságot sürget korunk egy másik kritikus területe: a család, a társadalom sejtje, melyet egyre erősebben támadnak bomlasztó erők. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítséget kínál a korunkat jellemző krízis pusztító hatásának megfékezésére. Itt megemlítem példának a tavaly boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót, aki családjával minden nap elmondta ezt az imádságot.
„Asszony, íme, a te Fiad!” olvassuk Szent János evangélimában (Jn 19,26). Itt a Megváltó az egyház minden gyermekét rábízza Máriára. Így minden embernek égi Édesanyja, ezért mindig megtapasztalhatjuk Mária anyai szeretetét. E szeretetnek a 19. és a 20. század folyamán Mária különösen felmutatta jeleit, hogy buzdítson minket e szemlélődő imádság fontosságára. Külön hagsúlyt érdemel a fatimai és a lourdes-i Mária-jelenés, mint azt már említettem.

A rózsafüzér segít megtisztítani gondolkodásunkat. A titkok megtanítják, hogy a vallásnak örömtelinek kell lenni, mert Isten boldogságra alkotott minket. Továbbá elénk tárják, hogy az életnek célja és értelme van (életünk után is) és hogy a megszentelődés mindnyájunkért van és mindnyájunk számára elérhető és így a szentséget elérhetik a hétköznapi emberek, akik nap-nap után teszik hétköznapi kötelességüket Isten iránti szeretetből, mint Mária és József. Isten nem azt kívánja tőlünk, hogy rendkívüli emberek legyünk, hanem azt, hogy jók legyünk, akik számára Krisztus a központ. A rózsafüzér segít elgondolkodni és erre irányítja figyelmünket.
Miért pont Szentolvasónak hívjuk? A hagyomány szerint, 700 éve, mikor a sok háború közt az emberek szenvedtek, a hitükkel nem törődtek és nem tudtak vígaszt találni sehol, Szent Domonkos elkezdte terjeszteni a szentolvasót ezt mondván: „Az emberek elfelejtették a sok háborús durvaság, gonoszság között a hitüket. Tegyünk úgy velük, mint a kis gyermekkel. Tanítsuk meg őket az igaz hit ábécéjére s ha már ezt tudják, tanítsuk meg őket olvasni. Hadd olvassák le az Úr Jézus életéből az erényes, nemes, vallásos élet isteni békéjét Mária által” és Mária iskolájában. (Azt hiszem ma is erre lenne szükség.)
Sok házban, szobában fölfedeztem a falon festményeket, fényképeket. Sokszor ránéznek és szemlélik őket. Mozgalmas napjaikban ezek teszik jelenvalóvá a maradandó emlékeket, elkötelezettségeket. Mélységet adnak életünknek, nélkülük elvesznénk az események forgatagában. Szívünk igazi titkai akkor nyílnak meg leginkább, ha szemlélődve, nyugodtan elidőzünk Isten titkai előtt, kötött szövegű imádságban, rég ismert, egyszerű szavakat ismételgetve. Mintha egy kedves dallamot dúdolgatnánk, vagy a falon lévő képre emelnénk fel tekintetünket. Ilyenfajta imádság a Szentolvasó.
A magam tapasztalátából tudom, hogy ha valami köztudott, jól ismert dologra vagy tényre nem figyelek oda pár napig, hétig, könnyen kimegy a fejemből. Ezért érdemes nap mint nap föleleveníteni ezeket, így jobban emlékezetünkbe vésődnek. Ha a szeretet tüzét nem tápláljuk könnyen elalszik. Ezért ha a rózsafüzérrel nap mint nap fölelevenítjük Krisztus titkait biztos nem fogjuk elfelejteni és megmaradunk benne.
II.János Pál pápa 2002 októberében a rózsafüzérről szóló apostoli levelét e mondatokkal fejezi be: Drága testvéreim! Egy ilyen egyszerű, gazdag imádság valóban megérdemli, hogy a keresztény közösség újra felfedezze. Különösen hozzátok fordulok, drága Püspök Testvéreim, papok, diakónusok, először magatok tapasztaljátok meg a rózsafüzér szépségét, aztán legyetek buzgó terjesztői. Bennetek is bízom, teológusok, hogy az Isten Igéjébe gyökerező és a keresztény nép élete iránt érzékeny, szigorú és bölcs gondolkodástokkal megláttatjátok e hagyományos imádság szentírási alapjait, lelki gazdagságát, lelkipásztori értékét. Számítok rátok, szerzetesek és szerzetesnők, akik különlegesen is meghívást kaptatok arra, hogy Mária iskolájában szemléljétek Krisztus arcát. Reátok tekintek, bármilyen állapotban élő fivéreim és nővéreim, keresztény családok, betegek és öregek, s reátok, fiatalok: bizalommal vegyétek kézbe a rózsafüzért, s a Szentírás világosságánál, összhangban a liturgiával, mindennapi életetek körülményei közepette fedezzétek fel újra. Bárcsak ne maradna felhívásom meghallgatás nélkül!
Végül hadd meséljek el egy kis történetet: I. János Pál pápa – még velencei pátriárka korában –egy kórházban egy síró asszony betegágyához ment és megkérdezte. Mi bántja? –Sírok, mert érzem, nem sok van már hátra… Félek is, mert egész életemben kerestem, de máig sem találtam meg a mennyország kulcsát… A pátriárka a zsebébe nyúlt, és rózsafüzérét a betegasszony kezébe tette és hozzá fűzte – Íme, itt van a mennyország kulcsa.

Piatrik István

Ajánld ismerősödnek is!


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség