Főoldal Újdonságok Fórum
Kateketikai ötletek
Áldások, imádságok
Szentségek
Szilvarérum
Színdarabok
Humor
Énekek
Katekézisek
Versek
Előadások
Hittanóra - vázlat, ötletek
Történetek
Segédanyagok
Technikai segítség

Szertartáskönyvek

hittanterem[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
HITTANTEREM

Szentírás (Kateketikai ötletek / 7. Isten szól hozzánk (Biblikus hittan))
Bekerült: 2003.06.23. 21:11
Megnyitva: 4672. alkalommal

A Bibliát a "Könyvek Könyve"-nek nevezik, azért, mert segít, tanácsot ad, felemel, nemesít, tanít, tágítja világnézetedet, s ami a legfontosabb: A Biblia az egyetlen könyv, amely közel visz Istenhez. A Bibliában szellemóriások és eszmemilliomosok lépnek be hozzád. A Biblia tiszta szellempalota, melynek minden betűje márványtégla, ősidőktől örökké fogják olvasni a földön. (Új E. 1981. IX. 13.)

Az Evangélium nem egy könyv. Nem tudomány. Nem törvény. Hanem: közlése annak a halhatatlan, végleges és természetfeletti útnak, amely Krisztus személyéből világlik. Az Evangélium tehát Isten adománya. (Új E. 1974. IX. 15.)

Bánk J. Érsek: Nem olvashatjuk eleget a Szentírást. Akármennyit olvassuk is, mindig úgy érezzük, hogy még nem olvastuk végig. Olyan, mint nyári éjszakán az ég; minél tovább nézzük, annál több csillag van rajta.

Tárkányi Béla: A Biblia nem csupán nyelvemlék, hanem az élet mindennapi könyve, mellyel semmi más könyv nem állja ki a versenyt, melyet semmi más könyv nem pótol, s melyre oly szükségünk van folyvást, mint a mindennapi kenyérre.

Papini: A világmindenség képírással írt Szentírás, valósággal második Biblia melyet nektek kell (a természettudósoknak) megmagyaráznotok és a mi nyelvünkre lefordítanotok. Ki kellene betűznötök és összefüggő szövegbe foglalnotok a szavakat, amelyeket Isten a mindenség mindenegyes lapjára írt. (VI.Celesztin pápa levelei, 119-120.)

Sz.Ágoston a Bibliáról: Igéid mélysége csodálatos. Ami elénk tárul: csupán kicsinyekkel enyelgő arc, de csodálatos Uram a mélysége, ez a roppant mélység csodálatos. Beléje néznünk félelmetes. Döbbent tisztelet és remegő szeretet béklyóz le bennünket. (Vall: 394.)

Sz.Jeromos: Ha nem ismerjük a Bibliát, nem ismerjük Jézus Krisztust.

Szent Hugó - meghalt 1200 - gyönyörűséges a Szentírás volt: Öröm a békében, fegyvere a harcban, élete az éhínségben, orvossága a betegségben. (Szentek é.IV. 269.)

Bacon: A természet az ég selymébe kötött Biblia, a második Szentírás, melynek ismerete: út a Teremtő csodálatára. A Szentírás a világ legelterjedtebb könyve, melyet minden nyelvre lefordítottak.. A legnehezebb fordítási nehézségek elé kerülnek gyakran a misszionáriusok. A hottentotta fordítás készültekor szinte valamennyi bibliai nevet át kellett alakítani, és még a "Jézus" és "Krisztus" név sem maradhatott meg eredeti formájában, mert ezen a nyelven a szóvégi "s" azt jelenti, hogy asszonyról van szó.... Nem volt éppen könnyű munka az eszkimóknál sem; itt, pl. sok misszionárius az "Isten bárányá"-ból "Isten kis fókáját" csinált, mert a bárány arrafelé nem ismerik, de a fóka-hasonlatot kitűnően megértik. Sok természeti népnél azután egész Szentírás-részleteket kétszeresen kellett lefordítani, mert mindkét nemnek más nyelve van, másképp beszélnek a férfiak, másképp a nők. (Szív. 1951. V. 5.)

Keresztény tudós gondolata: Ha a világ összes szentírása megsemmisül vajon a keresztények életéről le lehetne-e írni az evangéliumot?

Newton, a Biblia és Voltaire Newton öreg korában Dániel prófétáról és Szent János evangélista látomásairól tanulmányt írt. Ebben többi között azt mondja, hogy különböző jóslatok szerint idővel olyan utazási módokat és alkalmatosságokat fognak feltalálni, amelyekről az embereknek fogalmuk sincsen. Az ismeretek fejlődésével az utazási alkalmatosságokat annyira tökéletesítik, hogy egy óra alatt akár 10 mérföldet (l7 km-t) is megtesznek. Amikor Voltaire a hírhedt hitetlen gúnyolódó erről hallott, baráti körben a következőket mondta: - Képzeljétek el, Newton, ez a hatalmas szellem, akinek a gravitációs törvény és más csodák felfedezését köszönhetjük, öreg korában újból gyermek lett. Belekezdett annak a könyvnek a tanulmányozásába, amelyet Bibliának hívnak. Véleménye szerint a közlekedési eszközöket lényegesen tökéletesítik majd. Ha mesébe illő esztelenséget igaznak tartanók, el kellene hinnünk, hogy lesz idő, amikor az emberek óránként 10 mérföldet is utazhatnak...Szegény, öreg bolond. (Szív. 1950. V. 6.)

Mind a négy evangélium úgy írja le Jézus elitéltetését, mint a leggyalázatosabb törvényszéki gyilkosságot. Utána sem Kaifás főpap, sem 70 törvényszéki bíró társa nem meri a törvényszéki aktákra hivatkozva hazugsággal vádolni az evangéliumokat? S nem különös-e, hogy Jézus csodatetteinek tagadásával még az egykorú zsidó és pogány hitvitázóknál sem találkozunk sehol. A négy evangélista közül három vértanúhalállal pecsételte meg az, amit irt, de vértanúhalállal pecsételték meg azt rajtuk kívül sok százan és ezren, akik az evangéliumok igaz voltáért életüket és vérüket áldozták. (Bangha: Jézus istenségének bizonyítékai, 69. És Világnézeti válaszok, 88-90.)

Az "ötödik evangélium", az "evangéliumok evangéliuma": a négy evangéliumból vesszük ki innen-onnan a nekünk kedvezőket, miközben megfeledkezünk azokról a versekről, amelyek Krisztus követelményeivel állítanak szembe bennünket.. Jézusnak csak az egyik oldalát fogadjuk el. (Juan Carlos Ortiz: A szolgáló tanítványság útja, 3, 6. oldal.)

Egy evangélikus pap kérvénnyel fordult Nagy Frigyes porosz királyhoz: rendelje el, hogy a hitközsége számára kocsiról és lóról, de legalább is lóról gondoskodjék, hogy ne kelljen gyalog bejárni a távoleső plébániákat. A király, aki egyházi célokra nem sokat áldozott, ezt írta a kérvényre: "Frissítse fel Tisztelendő Úr bibliai ismereteit, Máté azt írja: Elmenve tanítsatok. és nem pedig így, hogy "kilovagolván". (Új E. VII. évf.46.)

Aki ért az arany vizsgálatához, nem bizonyos, hogy a Szentírás magyarázatához is ért, s aki borkóstolásra adta magát, nem lehet jó magyarázója a prófétáknak és az apostoloknak (Klug: Örök dolgok, 47. oldal. Sz.Jeromosnak Vigilantiushoz írt leveléből.)

 A Szentírás a legjobb térkép - mindig új, ismeretlen tájaival... Keresztény családnak kenyere a Szentírás, nem élhet meg nélküle... Ha az írás iránytérkép, alapkönyv, a család alapiskola még azoknak is, akik csupán a műveltség igényével forgatják lapjait. (Tóth Sándor Új E. 1982. IX. 26.)

Hic liber est, in quo quaerit sua dogmata cuiscue, Invenit et pariter dogmata cuiscue sua. (Ez a könyv, melyben keresi ki a saját hitigazságát, és egyformán megtalálja ki-ki a saját hitigazságát. (Petrus Werenfels, ref. Teológus.)

Evangéliumi tanácsok: szegénység, tisztaság, engedelmesség.

A Szentírás fordítása szerint háború esetén Dávid seregében egymillióháromszázezer harcos tudott felvonulni. Dávid milliós serege eleve utópiának bizonyul. A Római Birodalom virágzása idején Hadriánus császár alatt a római hadsereg harminc légióból állott, összesen száznyolcvanezer emberből. Mózes IV. könyve csak Ruben törzsének negyvenhatezerötszáz hadbavonulóját tünteti fel. Sorozáskor a család, ill. nemzetségfők kaptak parancsot arra, hogy a körükbe tartozó katonai szolgálatra alkalmas férfiakat háború esetén előállítsák, ezekről azonban nem kellett jegyzéket összeállítani.. Ez pedig rendkívül valószínűvé teszi azt a feltevést, hogy a szentírási szövegekben az "elef" szó, amelyet mindig ezerrel fordítottak, valójában nemzetséget, klánt vagy családot jelentett. Tudnivaló, hogy a régi zsidó szövegek a számokat betűvel írták. Ha az ezer szó helyébe mindenütt a család vagy nemzetség szót helyezzük, akkor már az idézett Ruben törzsre vonatkozó adat úgy módosul, hogy a törzs negyvenhat családjából vagy nemzetségéből ötszáz férfi tud hadbaszállni. Ez esetben a zsidóknál a hadbavonulók száma ötezerszázötvenre zsugorodik...De egyszeriben világossá válik az Ószövetség több más problematikus szövege is... Mikeás jövendölése is: "De te Efrata Betlehemje kicsiny vagy ugyan Juda ezrei között." (Mik. 5, l.) - mennyivel többet mond, ha Juda nemzetségeit tesszük az "ezer" helyébe. (Claus Schedl gráci egyetemi tanárnak a Theologische-Praktische Quartalschrift-ben megjelent cikke alapján. Új E. 1959. V. 31.)

Perikópa csak az evangéliumnak vagy a Szentírás más könyvének egy kiragadott része. Ezt a "körülhatárolt" szakaszt görög néven nevezzük így. (Új E. 1951. III. 4.)

Német közm.: So kommt Gottes Wort in Schwung, sagte der Teufel und schmiss die Bibel über den Zaun. (Így kap Isten szava lendületet, mondta az ördög, és áthajította a Bibliát a kerítésen.)

Minden kor más nyelven beszél, tehát minden kor számára újból kell lefordítani az Evangéliumot. Ez pedig nem történhetik másképp, csak úgy, ha a változó történelmi folyamatok és korok szükséglete számára az Egyház újból és újból a kor nyelvére is lefordítja az Evangélium örök igazságait és ezzel mindenki számára, megadja az örökkévaló és az idő szintézisét. (Új E. 1950. IX. 17.)

Székely László: Ó hálát adunk Istenünk, Hogy ezt a fényt adtad nekünk, Ez a te égi leveled, Ki olvassa megszenteled.

Gárdonyi G.: Az Új Testamentum a csillagos ég könyv alakban. (Égre néző lélek, 177.)

Goethe: Ezért örökké ható könyv a "Biblia", hiszen amíg a világ, senki sem fog odaállni mondván: én ezt egészében és minden részletében értem. Mondjuk csak szerényen: egészében tiszteletre méltó, részletei alkalmazhatók. (Maximák, 790.)

Goethe: Sosem kételkedem az evangéliumok hitelességében. Olyan fenségnek visszfénye csillog ki minden szavukból, amelynek gyökere és forrása Krisztus személye és személyisége. Márpedig ez a személy olyan isteni természetű, melyhez fogható még nem nyilatkozott meg a világon. Meghajlok az evangéliumok előtt, mint az erkölcsiség legmagasztosabb elvének isteni kinyilatkoztatása előtt. (Szív, 1950. XI. 25.)

Strinberg, a legkomolyabb önvallomások írója, a halálos ágyán, mikor teljes öntudatánál volt magához hivatta leányát, és mintegy búcsúzásul ezeket mondta neki: Édes Margitom! Az élettel végeztem. A mérleg kész. Erre kezébe vette a mindig mellette lévő Bibliát, szívére szorította, és rámutatva, tisztán, érthető szavakkal így szólt: Ez az egyetlen, ami igaz! Hindenburg a nagy hadvezér protestáns ember volt, de halála előtt a náciktól szorongatva a Bibliát kérte és áhítattal olvasott belőle. Mikor a függönyt félre akarták vonni, hogy jobban lásson, ezt mondotta: Felesleges, hiszen én ezt a könyvet majdnem egészen emlékezetből tudom. (Szív. 1948. I. 31.)

Schiller: Egy könyv, a Szentírás adatott az embernek, amely nagyszerű tartalmának végtelen gazdagsága miatt maga elégséges arra, hogy a jónak utolsó szikráját az enyészettől megmentse és századok után világot besugárzó fényárrá, növessze. (Új E. 1950. I. 29.)

Diderot leánygyermekének az újszövetségből egy fejezetet olyan buzgón és komolyan magyarázott, amint csak egy igazi keresztény atya tehette. Beuuzee abbé e fölötti csodálkozására Diderot kijelentette: "Értem, amit akar mondani, de igazán minő szebb oktatást adhatnék leányomnak, vagy hol találok valami jobbat." (Huszár K.: Száz év előtti kultúrharc, 83.)

Szt. Ágoston: Vetus Testamentum in Novo patet, Novum in Vetere latet. (Az Ószövetség az Újban nyilvánul ki, az Új a Régiben rejtőzik.)

Szt. Ágoston: Eltökéltem, hogy a Szentírást szemügyre veszem. És íme különös dologra bukkanok. Sem a kevélyek meg nem értik, sem a gyermek ki nem bogozhatja. Kezdetben közönséges, később fölséges és titkok fátyola rejti. (Vall. 79.)

Az evangéliumoknak ősidők óta megvannak a maguk jelképei: Máté fiatal férfi, mert evangéliumát Jézus emberi származásával kezdi: Márk szimbóluma az oroszlán, mert evangéliumát Ker. Jánosnak a pusztában való prédikálásával kezdi; Lukács jelképe a tulok, a legfőbb áldozati állat, mert evangéliuma Zakariás pap áldozatával kezdődik; János jelképe a sas, mert evangéliuma elején mintegy sasszárnyakon emelkedik a Megváltó isteni születéséhez. (Új Szöv. I.k.8.)

Friedich Schlegel: Némely uralkodóról azt mondták, igen szeretetreméltó magánember lett volna, csak épp királynak nem volt megfelelő. Nem így vagyunk-e a Bibliával is? Nem egyszerűen afféle szeretni való magánkönyv ez, csak épp Bibliává nem kellene válnia.

Santayana: A Biblia irodalom, nem dogma. Voltaire kora jelenségeiből azt jövendölte, hogy halála után ötven évre a Biblia múzeumok és könyvtárak porlepte emléke lesz, és íme ötven év múltával ugyanabban a házban, hol ezt a jövendölést megkockáztatta, nyílt meg egy nyomdavállalat, mely 18 nyelven, százezres példányszámban hozta forgalomba a Bibliát. (Perlaky: A megtalált Isten, 7.)

Letöltehető fájl(ok):
Letöltés 0_Szentiras.doc (162 kb)

Ajánld ismerősödnek is!


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség