Főoldal Újdonságok Fórum
Kateketikai ötletek
Áldások, imádságok
Szentségek
Szilvarérum
Színdarabok
Humor
Énekek
Katekézisek
Versek
Előadások
Hittanóra - vázlat, ötletek
Történetek
Segédanyagok
Technikai segítség

Szertartáskönyvek

hittanterem[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
HITTANTEREM

Pásztorjáték III: (Színdarabok / Betlehemes és Pásztorjátékok)
Bekerült: 2005.12.19. 07:52
Megnyitva: 2740. alkalommal

1. Beköszöntő
Ének: SzVU 6 1-2 versszak: Az Úristen Ádám atyánknak
Angyal: (Ének alatt a próféták a nézők elé állnak. Az angyal bemutatja őket: akiről szól, arra mutat.)

Eljöttek a nagy próféták,
Jövendöltek és megírták
Krisztus előtt sok száz évvel,
Hogy eljő karácsony éjjel.

Első Mózes. Ismeritek:
A teremtést ő írta meg.

ĺgy jövendöl Izajás:
El fog jönni a Messiás.

Mikeás lesz a harmadik,
Ellát messze századokig.

Végül zsoltárt zendít Dávid,
Lelke megváltásra áhít.

Ének: SzVU 29 1-2 versszak: Ó gyönyörűszép titokzatos éj...

2. Pásztorok
Híves:
Gyönyörűszép éjszaka!
A csillagok egész hada
Tündököl és sziporkázik...
Konok: (nyűgösen)
De a lábam mégis fázik!
Hideg hasít a hátamba,
s mintha már a szél is fújna.
Öreg: (békítőleg)
Nem is szél, csak szellőcske!
Lángragyúl a tüzünk tőle.
Hogy ne fázzék kényes hátad,
húzd rá jobban a subádat!
Híves:
Ne zsörtölődj! Nézz az égre,
a csillagos fényességbe!
Konok:
Majd még nyakam nyújtogatom?
Örülök, ha behúzhatom.
Hagyjatok már nyugton!
Bojtár: Nicsak! Föllobbant egy újabb csillag!
Híves: Egészen új! Sose láttam!
Konok: (köhécsel) Jaj a hátam... Jaj a hátam...
Öreg: (tűnődve)
Új csillag a láthatáron?!
Valamit jelent, barátom!
Vagy valaki meghal még ma...
Konok: (közbevág, gúnyosan) ĺme itt az új próféta!
Öreg: (zavartalanul) Vagy születik egy nagy ember.
Konok: (kaján ájtatossággal) Teljetek meg félelemmel!
Öreg:
Nem tréfa ez, kedves testvér.
Úgy látom, hogy nem értettél.
Nem vagyok én híres látnok,
S nem váltom meg a világot,
De valami készül itt most...
Konok:
Szép szavak, de unom én már!
Tömjénfüst, mely ég felé száll.
Furcsa, sőt kimondom bátran:
Nevetséges, hogy ti hárman
Valami nagy csodát vártok,
Mert egy új csillagot láttok.
Láttok?! Haha! Dehogy láttok!
Csak ész nélkül jár a szátok!
(a Bojtárra mutat) Egy gyermeknek hisztek, akit
Holmi lim-lom is elvakít. (legyint)
Öreg:
Én azt mondom, e gyermeknek
Több esze van, mint kelmednek.
Híves:
Aki vak, csak az nem látja!
Nézz az égre te is, hátha
Meglátod a csillagocskát!
(kedvesen) Szelíd fényét küldi hozzád...
Konok: (közbevág)
Lehet, hogy szemembe tűnnék,
Hogyha csillagot betűznék.
De engem nem érdekel.
Sose nézek az égre fel.
Bojtár:
Jaj, valami suhog ott fenn!
Hallga csak! A levegőben!
Konok: (gúnyosan)
Biztosan a kísértetek...
Szegény fiú, ez már beteg!
Híves:
A Lélek is megszólalhat,
Ha talál egy jó fuvalmat.
Konok:
Ti megrögzött álomlátók!
Hol repestek? Merre szálltok!
(Hallkan dúdolni kezdik a Mennyből az angyalt)
Mit kezetek mohón kapna,
Árnyék az csak,, tűnő, satnya!
Bojtár: Mintha éneket hallanék!
Konok: Megbolondítotok ma még!
Bojtár:
Vagy talán máshonnan szólal?
Égi hangon, angyalszóval?
Konok:
Fektessétek le, ha mondom!
Szegény gyermek, kis porontyom...
(ének felerősödik)
Ének: SzVU 25 1-2 versszak: Mennyből az angyal...
Angyal:
Az éjszaka is sugárzó.
Eljött Jézus, a Megváltó.
S a próféták, mit megírtak,
Valóság lett: Jézus itt van.
(próféták előállnak)
Mózes:
Ősszüleink szörnyű bűne a kegyelmet messze űzte.
Sötét bűnünk éjszakája borult rá a szép világra.
De az Isten megígérte: Szabadító jön a földre.
Izajás:
Emmánuel! Isten velünk! Isten gyermekei leszünk.
ĺme a Szűz Fiút fogan, sok szív köszönti boldogan.
Ekévé lesznek a kardok... Égi angyalkórus harsog...
Mikeás:
Napkelettől napnyugtáig, messzi tova századokig
Egyetlen név fog hangzani! A népek s az ég angyalai
Mind, mind Jézus nevét áldják, karácsony örök Királyát.
Dávid:
Örök kapuk táruljatok: ím bevonul Királyotok.
Máris látom jó előre: Megváltó jön le a földre.
Minden betűm szent valóság: földre száll az égi jóság.
Angyal: (a pásztorokhoz)
Ne féljetek hát, pásztorok,
Mert nagy öröm, amit mondok:
Megváltótok született ma Betlehemben, istállóban...
Jelet is adok tinéktek: találtok majd egy Kisdedet
Pólyácskába takargatva és jászolban altatgatva.
(elmegy)
3. Indulás Betlehembe
Híves: Nem élem túl e szépséget!
Öreg: Ezt a nagy-nagy fényességet!
Konok:
Itt valami nincsen rendjén. Ez a hang és ez a nagy fény...!
Nem tagadom, láttam is, meg hallottam is bizony mindent.
Híves:
Nem várhatunk, mennünk kell már,
Betlehemben Megváltónk vár!
Öreg: (Konokhoz) Jössz, vagy maradsz?
Konok: Megyek én is!
Híves:
Menjünk gyorsan! Mire várunk? Kinő lassan a szakállunk.
(Bojtárhoz) Hát te, kicsi, mit nézel?
Bojtár: Csak így megyünk, üres kézzel?
Híves: Igazad van, teringettét! Egészen megszégyenítettél!
Öreg:
Úgy van! A nagy sietségnek mindig megbánás a vége.
Kapjuk kézbe hát, amink van, s induljunk az útra vígan!
Én részemről sajtot vinnék.
Híves: Én meg frissen fejt tejecskét.
Konok: A jószívvel nálam sincs baj: lám itt van a sonka és vaj.
Bojtár: Nekem meg van kisbáránykám.
Öreg: Te itt maradsz kis bojtárkám!
Bojtár: Miért éppen én maradnék? Ha nem visznek, hát magam mék!
Öreg: Ki vigyáz a kisded nyájra?
Bojtár: Aki fönn a csillagnyájra!
Konok:
Igazad van! Te adtál hírt, te láttad a csillag fényét,
Több joggal mégy tehát, mint én...
Öreg: (kimondja a szentenciát) Meggyünk mind! A gyerek szintén.
Bojtár:
Menjünk, fussunk Betlehembe
Ujjongva és énekelve.
Dicsőséget zengedezzünk,
Tiszta szívvel örvendezzünk.
Ének: SzVU 32 1-2 verszak: Pásztorok, pásztorok örvendezve...
4. Szállástalálás
József:
Itt maradunk éjszakára. Neked is elég volt mára...
Itt nem fázik majd a Kisded, magadat is pihentessed.
Mária:
Ó, te József mit gondoltál, hogy istállót választottál
Isten Fia számára, ki égnek-földnek Ura ?!
József:
Nyugodjál meg, ó Mária, de nem én vagyok az oka.
Emberi szív keménysége, az juttatott minket ide.
(letelepszenek)
Ének: Mária szólóéneke. SzVU 19 vagy 26 néhány versszaka
5. Pásztorok hódolata
Híves:
Üdvözlégy kicsiny Királyunk, lelkünk fénye, szép virágunk.
Szívünk nem kis büszkesége, hogy először hullunk térdre
Előttünk, ki Istenünk vagy.
Itt egy csöbör friss tejecske, váljék jó egészségedre.
Én jó szívvel adom néktek, nem tudok mást, jobbat, szebbet.
Öreg:
Ha az ember megöregszik, legjobb, ha a sírba fekszik.
De nem azért jöttem ide, hogy a Gyermek kis fülibe
Sírjak-ríjjak, sóhajtozzak. Hogy kezdjem csak? Mit is mondjak?
Uram, idejöttem hozzád, hogy meglássam tiszta orcád,
Hogy szemedbe nézzek, melyre lángot vet az ég szerelme.
Vegyük elő tán a bugyrot, báránykám már el is ugrott.
Nincs aranyunk, se gyémántunk, örülünk, hogy Téged látunk.
Talán még most nem óhajtod, de fogadd el ezt a sajtot.
Konok:
Konok vagyok, nem tagadom, de tiszta a gondolatom.
Hibáztam is, már megbántam, hogy a Hangnak ellenálltam,
Amely hívott, intett, óvott... Most már tudom, hogy való volt!
Tekints úgy rám, drága Gyermek, mint kit megtalált kegyelmed.
Látod, csak ezt hoztuk Néked, nem ragyogó fényességet,
De a szívünk melegét öntjük, Jézus, elibéd.

Bojtár:
Én vagyok a legkisebb itt, aki mindig lót-fut, segít.
Most is futva jöttem hozzád, hogy fellobant csillagocskád.
Kicsi Jézus, te velünk vagy, jól ismered titkainkat.
Fekszel itt a fajászolban, hallgatsz, ajkad néma, szótlan...
Tanítasz: szótlan kell végeznem mindennapi kötelességem.
Ének: SzVU 23 1-2 versszak: Istengyermek, kit irgalmad közénk lehozott...
vagy SzVU 21 1-2 versszak: Dicsőség mennyben az Istennek...

Ajánld ismerősödnek is!


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség