Főoldal Újdonságok Fórum Üzenetek Képeslapküldés Házirend
Kateketikai ötletek
Áldások, imádságok
Szentségek
Szilvarérum
Színdarabok
Humor
Énekek
Katekézisek
Versek
Előadások
Hittanóra - vázlat, ötletek
Történetek
Segédanyagok
Technikai segítség

Szertartáskönyvek

hittanterem[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
HITTANTEREM

Esküvői idézetek 2. (Szentségek / 7. Házasság)
Bekerült: 2006.11.07. 11:26
Megnyitva: 43070. alkalommal

Tanúm legyen a Föld, az ég s a tenger,
a sok madár, a Hold s minden ember,
Neked adom a szívemet, senki másnak,
mellé pedig az életem ráadásnak!

(Goethe)

***

Nem az állandó fogadkozás a hűség bizonyítéka, hanem az egyszer kimondott és megtartott fogadalom

(Shakespeare)

***

Házasodjunk össze. És gyereket is akarok. És Veled akarok megöregedni.
 Veszekedni. Elviselni egymást. Szeretni. Ott akarok lenni melletted, ha
 gyötörnek éjszaka az emlékeid és szükséged van rám.
 És felébredni reggel az emlékeimmel, és olyasvalakivel megosztani, aki nem
 fordul el tőlem azért, mert azt hiszi, hogy az élet csupa napsütés. Olyan
 társ kell, aki nem fél, hogy a végsőkig próbára tegyen. 

Sara Chance)


 Hová te mégy, oda megyek,
 Hol te megszállsz, ott szállok meg.
 Néped lesz az én nemzetem,
 Istened az én Istenem.

***

 Sorsomat veled megosztom,
 Bánatod legyen bánatom.
 Ha öröm ér, ha fájdalom,
 Felét magamra vállalom.

***

Köszönöm az életnek, hogy Téged megadott
Köszönöm a sorsnak, hogy hozzám elhozott,
áldom az utat, amelyre most léptünk
vigyázz rá, hogy róla soha le ne térjünk.

Tégy örökké boldoggá engemet,
Néked adom tiszta lelkemet,
Légy hozzám kedves és türelmes,
Mert együtt élni csak így érdemes.

tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé, nem is lenne.

(Pilinszky János)

***

Hogyha szeretsz, add a kezed,
és ne kérdezd, hogy ki vezet,
és ne kérdezd, hogy hova megyünk,
csak azt kívánd, örökre együtt legyünk.

(Love story)

***

Ha mennél hideg szélben

Ha mennél hideg szélben A réten át, a réten át,
Rád adnám kockás takaróm,
Öleljen át, öleljen át!
S ha körülzúgna sors-vihar
Rémségesen, rémségesen:
Szívemben volna házad,
Oszd meg velem, oszd meg velem!

(Robert Burns)

***

Az élet legnagyobb boldogsága, ha tudjuk,
hogy szeretnek azért amilyenek vagyunk,
vagy még pontosabban, szeretnek annak ellenére,
amilyenek vagyunk.

***

Ahova te mégy, oda megyek, és a hol te megszállsz,ott szállok meg; néped
az én népem, és Istened az én Istenem.
A hol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen
velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled."

(Ruth 1:16,17)

***

"Talán semmi sincs szebb a világon
 mint találni egy embert, akinek a lelkébe
 nyugodtan letehetjük szívünk titkait,
akiben megbízunk, akinek kedves arca
elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és
nagyon boldogok legyünk."

(Hemingway)

***

Köszönöm azt, hogy vagy
És köszönöm azt,
Hogy megszerettelek,
Hogy létezel

Köszönöm azt, hogy vagy
És köszönöm azt,
Hogy minden kincsem az,
Hogy lélegzel

***

A boldogságot nem lehet ajándékba kapni, Egyetlen titka: adni, mindig
csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet
És sok-sok önzetlen tiszta szeretetet.

(Goethe)

***

És sötét
Jövőkbe új formákért törj velem,
Hogy felragyogjon már e Röpke Lét
Szavaiban az Örök Szerelem!

( Elizabeth Barreth-Browning )

***

Az élet egy angolkeringő, mit eltáncolsz a sírig,
sorsod csupán attól függ,
hogy kivel táncolod végig.

(Goethe)

***

Mert a szerelmem voltál,
A szerelmem vagy,
A szerelmem leszel,
És szeretve, szeretve vagy...

(Presser Gábor)

***

Hogyha szeretsz, add a kezed,
és ne kérdezd, hogy ki vezet,
és ne kérdezd, hogy hova megyünk,
csak azt kívánd, örökre együtt leszünk.

(Love story)

***

Most már egymásba
fonódó tüzzel égünk,
jóban, rosszban együtt.
Egymásért teszünk,
egymásért élünk.
Valóságunkká váltjuk a
legszebb álmot,
s teremtünk magunknak
jövöt, otthont, családot.

(Gábris J.)

***

Ígérd meg azt, hogy kezed
Kezemből vissza nem veszed,
S hogy szeretni fogsz akkor is, Mikor már én is vén leszek.

(Heltai Jenő)

***

Utam hozzád vezet, bármerre indulok,
Te vagy az estcsillag,
mely az éjben ragyok.

Utam hozzád vezet,
hegytetőkön, mélyben,
Te vagy a nyírfaág,
s megcsillansz a fényben.

Utam hozzád vezet,
akármerre járjak,
madárdalként szólítsz,
hogy hazataláljak.

***

Friss daloló szerelemmel elõdbe vonszolom ifju szivem s kacagok -
Öltsd a karomba, hej, öltsd a karod,
s hagyd a kezed a kezembe örökre.

(József Attila: Leánykérõ ének)

***

A szerelem nem létezik, amíg két ember nem képes kimondani, hogy: "mi". A "mi" teljes és összefûzõ ígéret: Veled kívánok lenni, és azt szeretném, ha velem lennél. Hozzám tartozol, és mostantól sohasem leszel egyedül:még ha külön vagyunk is és a halál választ is el minket, én veled leszek.

(Ladislaus Boros)

***

Szerelmem örök, mint a sivatag pora,
Hiszen minden napra jut egy szem,
S egy élet sem lenne elég arra,
Hogy minden szemét  veled éreztessem.

(Tóth Tünde)

***

Szeretlek, jobban a szélnél, mi öleli hosszan a fát.
Szeretlek, mintha te élnél helyettem egy életen át.

(Faragó Szabina)

***

Lennék harang mi érted szól,
Vígasz lehetnék, ha búcsuzol,
Lennék szél, mely elkísér
Minden dal, ami benned él.

(Edda Művek: A játék véget ér)

***
 
Boldog együtt töltött napok,
az emlékek tengere háborog.
Csend vesz körül,
s az ajtón te kopogsz.
Hófehér ruhában,
az utca porában.
Él a szeretet és Én nagyon szeretlek.

(Nyergesné Király Anita , Szeged)

***

Ha valaki szeret egy virágot,
amely csak egyetlen példányban
létezik a csillagmilliókon:
épp elég neki, hogy boldog  legyen...

(A. de Saint-Exupéry)

***

Bennem vagy, és benned vagyok...
Mint jobbik énemet fogadlak
magamba boldogan;
menedékem lettél
és otthonom;
nem vagyok többé hontalan.

(Simon András)

***

Mióta mellettem vagy
ez az élet más.
Új úton járunk, és nincs határ.
nem tarthat vissza semmi, minden rajtunk áll,
más lesz a holnap
csak minket vár.

(Crystal)

***

Emlékszel, mit ígértél?
Kezem kezedbe zárod,
S mint összehajló gyertyák
Adjuk tovább a lángot.

Hozzám kötöd sorsod,
kezed kezembe fonva,
a lángok ünnepére,
s a tört hétköznapokra.

***

A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, és mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, hitet
És sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.

(Goethe)

***

Kezemet nyújtom, kérlek ismerj fel!
Értsd meg, amit mondok, kérlek fogadj el!
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz egy válasz,
Ha választanod kell, kérlek engem válassz!"

(Kovács Ákos)

***

Vele megyek, csillag leszek én is....

(Lord)

***

"Oly egyszerű és mégis bonyolult
Egyszerre értem és nem értem
Ha szívem annyi szívbe ütközött
Miért csak egyé maradt egészen"

(Hárs Ernő)

***

Épp olyan voltam én is, mint a többi lány,
Mint a tarka réten egy aprócska virág.
Mint egy kicsiny madár a hatalmas égen,
Mint egyetlen csepp az élet tengerében.

Most én vagyok a nap egyetlen sugara,
Én vagyok az égbolt szárnyaló madara.
Köszönöm Drágám, hogy egyetlenné tettél,
És hogy a mindenem, az életem lettél.

(Mátyás Krisztina: Más lettem)

***

Mióta biztosan tudod,
hogy létezésed éltet engem:
képzelt fölény duruzsoló
biztonságát se szítja bennem
kétségeid sóhaja-szele –
hamuvá lett lobogó gőgöm,
elfognám szélszerelmedet,
hogy örökké nálam időzzön.”

(Baranyi Ferenc)

***

Légy szíves, szelidíts meg engem!
Ha megszelidítesz, szükségünk lesz egymásra.
Egyetlen leszel számomra a világon, és én is
Egyetlen leszek a te számodra.”

(A kis herceg)

***

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani.
… Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni.”

(Kosztolányi Dezső)

***


A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyermekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból, vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet …”

(Kosztolányi Dezső)

***

"Te azért születtél, hogy szeressenek
Én azért, hogy Téged szeresselek
S csak annyit ér az életem,
Amennyi boldogságot adsz nekem."

(Bognár Lilla,  Dunaföldvár)

***

"Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
 de gondold jól meg, bántana, ha azután sokáig elkerülnél."

 (József Attila: Kopogtatás nélkül)

***

"Minden mosolyod, mozdulatod, szavad
őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
Elmémbe, mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden
lényeget kitölt."

(József Attila: Óda)

***

 "Nézz a szemem mélyére... Beljebb!
Látszik ugye tükrébe' lenn,
hogy néked adtam mindenem!"

(Paul Géraldy)

***

Külön lépünk be az ajtón
mely a boldogság felé vezet,
hogy kimondhassuk szívünk vágyát
a boldogító igent.

Együtt állunk az oltár elé
egymás kezét keressük, s a házasság szent áldását
csókkal pecsételjük.

(Hartmann János)

***

 Mikor a szemedbe néztem
 Mikor a szemedbe néztem,
 Láttam a tengert, s a homokpartot,
A kék eget, s a szikrázó napot.
Mikor a szemedbe néztem,
Láttam a csillogó gyémántot,
S a gyönyörű smaragdot,
Mikor a szemedbe néztem,
Magamat láttam mosolyogva,
S láttam ölelő karodban
Megpihenni lelkem.
Mikor a szemedbe néztem,
Egy új világot láttam
Mely eddig csak álom volt
S láttam az utat,
Mely a jövőbe tekint.
Mikor a szemedbe néztem,
Egy világ mosolygott vissza rám,
Mikor a szemedbe néztem,
Testünk egyé forrt,
S a mámor hevében
Hangunk az égbe szólt.

Ha én elmennék
Ha én elmennék
Fogd meg két kezem.
Ha én elmennék
Szoríts meg jól Kedvesem.
Ha én elmennék,
Mond, hogy maradjak Veled,
Hisz, ha elmennék,
A magány fojtana meg.
Ha én elmennék,
Mond, mi lenne énvelem,
Hisz a világot adtad Te énnekem.
Ha én elmennék,
Mond, mi lenne énvelem,
Hisz a csillagot hoztad le az égről nekem.
Ha én elmennék,
Mond, mi lenne énvelem?
Így hát arra kérlek,
Fogd meg két kezem,
Ölelj magadhoz,
És ne engedj el Kedvesem!

Szeretném, ha szeretnél
Szeretném, ha szeretnél,
És soha le nem felednél.
Felém mindig nyitott lennél,
S mindig megértenél,
Szíveddel örökké szeretnél.

Amikor a kezed nyújtod felém
Amikor a kezed nyújtod felém,
Én ölelő karomat tárom eléd.
Amikor Te szíved adod nekem,
Én életemet adom kincsem.
Mikor Te megpihensz mellettem,
Én kitárom Neked lelkem,
S én Neked adom a holdat,
Mely beragyogja az eget,
S a csillagokat hozom le Tenéked,
Hogy szíved ezzel teljen meg.
Mikor Te mellettem vagy,
A szívem mindig megpihen.
S mikor távol vagy,
Figyelő szemem Rád tekint,
S hosszú utadon kísér aggódva,
S ölelő karom örökké Téged segít.

Mámorító csönd
Mámorító a csönd,
S ölelő karod, tekinteted figyel.
Vigyázza álmom,
S lelkem megpihen.
Mikor virrad,
Pillantásod halk szavak,
S suttogó, simogató csendjét
Megtörvén én súgom halkan:
SZERETLEK!

Olyan vagy nekem
Olyan vagy nekem, mint a sivatagba
Egy árnyékot adó fa,
Vagy egy csorgadozó patak,
Ki szomját oltja a fáradt vándornak,
Mint madárnak a szárnya,
S hívogató ég, ahol szabadon szállhat.
Érzem Te vagy a mindenem,
A szerelmem, a tengerem,
Ki nekem mutatja tengerszíneit,
Habos, simogató, fodrozódó hullámait.
A pacsirta, ki zengi dallamos énekit,
S hallatán az emberek kinyitják szíveik.
Te vagy akiért létezem és élek,
Te vagy a mindenem, s Veled az évek
Csodás órák s percek, s ahová lépsz,
A lábad nyomában virágok nyílnak.
A neved is és az egész éned
Nyarat idéz a szürke kemény télnek,
S megtelik melegséggel, ragyogással
AZ ÉLET.

(Fodor Emese)

***

Megtanítottál szeretni,
Látni, érezni.
És én most már csak Téged látlak,
Téged érezlek és
csak Téged szeretlek.
És nem tudom meddig, és nem is
akarom tudni,
Mert csak ma van, csak most, csak az
a pillanat,
Amíg mellettem vagy, amíg látlak és
érezlek,
Amíg szeretsz.
Szeretlek!

***

Orgona virágzás örök szerelem
Tekints fel az égre szép szerelmesen.
Ajkamon elnémul minden kis panasz
Te vagy a mennyország, Te vagy a tavasz.

(Balogh Judit)

***

Be jó tudnom és be jó látnom,
minden terád is tartozik.
Élsz velem ezen a világon!

(Illyés Gyula)

***

Lehunyod szemed,
s nem látok én se,
s mintha már nem verne szívem se,
a tieddel élek.

(Serfőző Simon)

***

Veled jó, veled jó
a mező, a folyó
meg a szél, meg az éj,
meg minden ami él.

(Illyés Gyula)

***

A csókod festi kékre az eget,
szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.

(Weöres Sándor)

***

Az élet remény, küzdelem, bukás,
Sírig tartó vágy, versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet.
Tudom, ez az élet!
Az élet rögös útján nekünk találkozni kellett,
hogy hitben, szeretetben éljünk mi egymás mellett.
Fogd meg hát kezemet, és én Veled megyek,
reád bízom magam, mert nagyon szeretlek.
Megfogom kezedet és megígérem Neked,
hogy az élet rögös útján végig elkísérlek.
Boldogok leszünk, hiszen én is szeretlek,
amíg szívem dobogni fog, hozzád mindig hû leszek.

Most valóság lesz minden édes remény
Mely ott él szívünk rejtekén
Az élet és a szerelem tárt karokkal vár,
S hogy szép lesz-e, csak rajtunk áll.

(Fagyajev)

***

Csak egy Vándor voltál, a Szerelem Országútján
Néha-néha vettek fel, de az igazi nem jött el
Mégis mindig vártad, Tiéd lesz a Kincs
És most úgy érzed gazdag vagy, pedig semmid sincs

(Ossian: A szerelem országútján)

***

Nem tudok lemondani Rólad,
Nem lehetsz másé, csak az enyém,
S, ha becsülete lehet még e szónak,
Ameddig élek, így szeretlek én!

***

Szeress, és tégy, amit akarsz!
(Szent Ágoston)

***

Hiszem, hogy egymást szeretve,
egymást megértve, könnyebb lesz élni,
s bármi sors állna is elénkbe,
a boldogságot el fogjuk érni.
(Ady Endre)

***

 ...az ember önmagában képtelen arra, hogy maradandóvá tegye az élet
szépségeit.. Legalább két ember együttes érzése kell ahhoz, hogy a szép
szép legyen, s az öröm öröm.

(Wass Albert: Ember az országút szélén)

Ha majd felemelem fehér fátylad,
S az elhangzott igent,
CSókkal pecsételem meg,
Ne ejts könnyet csak halkan szólj:
EZkettönk kívánsága volt!


***

Érd el persze énvelem,
Az õsz hajak öreg korát,
de ez ne legyen más,
mint álarcban az ifjúság.
(Petõfi)
 
*** 
 
Mi nem hírdetjük fennen, hangos szóval,
Csak te csak én, örökké és holtomiglan,
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni,
Lelkünk mélyén õszintén, igazán szeretni.
(Stendhal)

***

Szeretni úgyis,ha nem lát az ember,
Hogy az érzései vigyék tova.
Bízva vakon,könnyes szemmel,
Még ha az érzés néha ostoba!
Szeretni tegnap, ma és holnap
Mindig, amikor csak tudunk.
Még ha az érzések végül el is fogynak,
Akkor is szeressünk,mert mi egymásnak vagyunk!

***

A szeretet gyakran nem ismer mértéket, hanem mértéktelenül
tékozolja önmagát. A szeretet nem érez terhet, nem veszi
számba a munkát, többre igyekszik, mint amire az ereje
futja, lehetetlent nem ismer, mert azt hiszi mindenre képes
és mindent szabad neki.
(Kempis Tamás: Krisztus követése)

***

Köszönöm az életnek,hogy Téged megadott, köszönöm a sorsnak,hogy hozzám elhozott. Áldom azt az utat, amelyre most lépünk,vigyázz rám, hogy róla soha le ne térjünk.

***

Ajánld ismerősödnek is!


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség