Főoldal Újdonságok Fórum
Kateketikai ötletek
Áldások, imádságok
Szentségek
Szilvarérum
Színdarabok
Humor
Énekek
Katekézisek
Versek
Előadások
Hittanóra - vázlat, ötletek
Történetek
Segédanyagok
Technikai segítség

Szertartáskönyvek

hittanterem[kukac]plebania.net
Levél a szobafelelősnek

 
HITTANTEREM

Sinka István: Pusztai karácsony (Versek / Más magyar költők)
Bekerült: 2011.12.08. 19:15
Megnyitva: 1016. alkalommal



Sinka István:

Pusztai karácsony.

A tél, mint egy öreg anyóka
jön, zsémbel. Megáll a folyóka.
Nagy batyuja van, mint anyámnak.
Az is, szegény törten, fehéren
szívétől a szívemig fáradt.
Kis pászrorasszony...Békéveljött
A nagy, magyar Ámenok között.

Csend volt. És egy mécses duruzsolt akkor.
Tanyák pihentek, s messze este hatkor
kürtöltek valahol. A pusztai kúton
hintált az ostorfa és egy szán
danoló kocsissal suhant el az úton.
Kinn hullt a hó. Benn a vén cselédek
a puszta bánatáról, meg miről beszéltek.

Úgy hullt a hó s kavarták a szelek,
aztán szelídültek, mint az emlékezet.
Foglyok pityegtek. S búzaföldben lent
nőttek a magvak, nőttek a remények
s közöttük szép Magyarország pihent.
Rongy vándor köhécselt, a tájakat rótta,
s útbaigazgatta havas mutatófa.

A tél, mint egy öreg anyóka,
jön,zsémbel. Megáll a folyóka.
Megállt a vándor is. Varnyú szállott messze,
majd falu következett. Halkan békopogott
ajtaján egy háznak, S benn már a szent este
fényében fogadták. kapott kalácsot, bort...
S kinn a csillagokra lompos kutya csaholt.


---------------

Ajánld ismerősödnek is!


Információ, észrevétel, kapcsolat: info[kukac]plebania.net
Probléma esetén: segítség